Vietnami nő találkozása, Account Options

Milanovich Domi Finy Petra: A nagy mesélők azért fontosak, mert tükröt tartanak a rendszernek A fiatal Tran Vuong Dang ben azért érkezett Budapestre, hogy szőni tanuljon egy cérnagyárban, de terveivel ellentétben soha nem kamatoztatta hazájában a tudását.

Akkoriban nem gondolta volna, hogy évekkel később a hírhedt Józsefvárosi piacon nyit majd egy levesezőt, és hogy phó levesének híre elindítja Budapesten a vietnami konyha iránti lelkesedést.

Amikor elszakít a világjárvány

Mint ahogy azt sem, hogy ra az ötödik Dang Muoi nevű étkezdéjét nyitja meg a városban. Vietnami nő találkozása egyike annak a közel hatezer fős vietnami kolóniának, akik a hatvanas évek elejétől kezdtek el letelepedni Magyarországon, családja pedig egyike azoknak a hazánkban élő több ezer bevándorlónak, akik nemhogy bármit is elvettek volna, hanem inkább adtak nekünk, magyaroknak.

Flörtölni szilveszter eleinte csak ő evett, én pedig néztem, rendszerint karba tett kézzel, ahogy a lepukkant bódé sörpadján, valamiféle kéjes mosollyal az arcán levest kanalaz.

Nem értettem. És minden alkalommal biztosítottam róla, hogy én ebből biztos, hogy nem eszek! Aztán egyszer elég betegen vietnami nő találkozása el ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjam a körülményeket és azokat a városi legendákat, hogy a kínai piacon nem lehet tudni, valójában mit raknak a tányérodra.

Szóval kértem Kitától egy levest. Talán ezért is maradt meg az emlékezetemben, mert Kita és az édesanyja, akit a piacon csak Móniként ismernek, mindig rendíthetetlen kedvességgel szolgálta ki a vendégeket. Pedig a piaci körülmények, az alumínium bódékba szorult fojtogató meleg, vagy fűtés híján a fagyos hideg nem éppen mosolyogtató egy tizenéves lány számára: "Ebben nőttem fel, a szüleimet alig láttuk gyerekkorunkban, kora reggel elmentek otthonról és csak este értek haza a munkából.

Természetes volt, hogy én is kiveszem a munkából a vietnami nő találkozása - válaszolja, amikor azt kérdezem, mennyire volt szülői elvárás, hogy a hétvégeken segítsen a családi vállalkozásban. Kitus ma már 24 éves egyetemista, akinek felelősségteljes szerepe van a családi vállalkozásban. Ő végzi a HR-feladatokat, segít fordítani a szüleinek hivatalos ügyekben, e-mailekre válaszol, viszi az adminisztrációt, és ő kezeli az éttermek közösségi média vietnami nő találkozása is.

Beszélgetésünk alatt többször cseng a telefonja, az étkezdéikből őt hívják, ha valami megoldandó probléma van. Miközben Kitával a múltról beszélgetünk, az édesapja is megérkezik a piacról, édesanyját viszont nem sikerül odacsábítani az interjúra, így nélküle folytatjuk a beszélgetést. Kita folyékonyan beszél mindkét nyelven, így ő tolmácsol köztem és Dang között, aki — bár hosszú évtizedek óta él Magyarországon —, mégsem beszéli vietnami nő találkozása jól a magyar nyelvet.

• Pulitzer-díjas fotója a vietnami háború borzalmait örökíti meg.
• Vietnámi leckék: Találkozás valakivel

Ez annyira nem is meglepő, ha azt vesszük, hogy munkájából kifolyólag főleg ázsiaiakkal tölti az idejének nagy részét, hiszen fontos importőr a kőbányai piacon, és ő irányítja az étkezdéiben a vietnámi, konyhai személyzetet.

Hazatérve pedig szintén anyanyelven beszél a családtagjaival, így nem is maradna sok ideje, hogy a magyar nyelvet gyakorolja. Társkereső jaumo nehézkesen is megy neki, főleg a hangképzés. Ehhez ide kell születni, mint a gyerekeimnek" - teszi hozzá.

Mi már amolyan vietnami magyarok vagyunk - Dívány

Dang szakmunkásként érkezett ben, a rendszerváltás előtt egy évvel, hogy szőni tanuljon. A cérnagyárban ismerte meg a későbbi feleségét is, Ngo Thi Muoi -t, aki szintén Vietnamból érkezett. Vietnamból Magyarországra és vissza A hatvanas évek elején, amikor Magyarország és Vietnam felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, egyre több fiatal vietnami érkezett hazánkba főleg tanulás céljából. Akkoriban Magyarország egyik legértékesebb exportcikke a jó hírű oktatása volt, ezért a kormányzat komoly forrásokat különített el külföldről főleg szocialista vagy el nem kötelezett országokból érkező tehetséges egyetemisták számára.

Ha valaki magyar diplomával tért vissza hazájába, szinte borítékolható volt számára a szép előmenetel, és könnyebben nyíltak meg egységes szabadság timmendorfer strand a kapuk. Ennek tudatában egyáltalán nem meglepő, hogy a hazájukba visszatérő friss diplomások ma már vezető szerepet töltenek be a vietnami politikai, gazdasági elitben. Az országban ma is él egy több ezer fős közösség, amelynek tagjai itt töltötték a fiatalságukat, így anyanyelvi szinten beszélik a magyart, sőt sok műfordító is van köztük, akiknek köszönhetően nem kevés magyar vers is olvasható vietnami nyelvre.

Ugyanez fordítva nincs így. Dangék aztán soha nem tértek vissza hazájukba Némi kitérő után éltek Németországban, Ausztriában, Oroszországban végleg letelepedtek Magyarországon. És hozzájuk hasonlóan így tett még az a több ezer honfitársuk, akik a rendszerváltást követő újabb letelepedési hullámmal, főként családegyesítés vagy kereskedés céljából érkeztek Magyarországra.

Mi már amolyan vietnami magyarok vagyunk

Többségük manapság főleg kereskedelemből él, piacokon, bevásárló- és kereskedelmi központokban és a város különböző helyén lévő üzleteket vezetnek, de található közöttük egyetemi tanár, tudományos szakember, vendéglátós és műfordító is. A Magyar-Vietnami Üzleti Tanács becslése szerint úgy ötszáz-ezer vietnami cég működik Magyarországon.

Botz László, a vietnami Kulturális és Kutatóközpont oktatója és a Magyar-Vietnami Baráti Társaság elnöke szerint a vietnami kolónia — megtartva saját kulturális identitását — könnyedén integrálódott a magyar társadalomba, és bár közösségükre jellemző a szoros összetartás, valamint a kultúrájuk hagyományainak ápolása, a tévhitekkel ellentétben nem élnek szegregáltan.

De mára ez változott, és már Budapest különböző kerületeiben, elszórtan élnek" - magyarázza.

A leghíresebb vietnami lány napjainkban | Érdekes Világ

A Négy Tigris, avagy a józsefvárosi bódépiac már csak a múlté A rendszerváltás után, ban tűntek fel az első távol-keleti árusok az akkor még az állam tulajdonában lévő, de már akkor is a MÁV kezelése alatt álló piacon. Olcsó áruikkal gyorsan kiszorították a lengyel árusokat addig ők látták el megfizethető portékákkal a kisebb pénzű magyarokatés kialakítottak egy zárt rendszerben működő "mini társadalmat".

Eleinte asztalokról árultak, majd később bódékból, amelyeknek lehajtható ajtaja hangosan csapódott, ha jött a füles, hogy a NAV ellenőrzést tart a piac területén. A Négy Tigris fénykorában a es évek végéig több ezer távol-keleti eladó kínálta a portékáit, sőt egész Európa szerte híres volt a piac olcsó, de általában hamis áruiról, meg a feketekereskedelemről. Nem nagyon volt olyan termék, amit ne találtunk volna meg ott, a viperától kezdve a diákmatricáig.

Az évek során többször is felröppent a bezárás híre, de ezek a legtöbbször csak üres fenyegetőzések voltak, egészen ig, amikor Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté megelégelte az általa csak a bűn gócpontjának aposztrofált helyet, és valóban bezáratta a piacot. Vietnami nő találkozása árusok nagy része ezután átköltözött a Kőbányai út túloldalán álló valamikori Ganz-gyár területére, ahol az üzletelés már legálisabb keretek között folyik.

Ezért a régi árusok közül sokan felszívódtak, de azért továbbra is hatalmas pénzek fordulnak meg az új piacon is. Már nincs szó kínai többségről, inkább vietnamiak, mongolok, szírek, arabok alkotják a piac zárt világának hierarchiáját. A régi Józsefvárosi piac, ami ben nyitotta meg kapuit eredeti nevén Négy Tigris piac — a szerk.

Dangék ekkorra már az ország több városában is próbálkoztak kereskedelemmel, a Négy Tigris megnyitása után viszont ponyva társkereső döntöttek, hogy nyitnak egy vietnami levesezőt, ahol tradicionális phót és egyéb vietnami alapételeket lehet majd kapni. A hely nevét a férj és a feleség keresztnevéből rakták össze, így lett Dang Muoi.

Mivel ekkoriban nem rendelkeztek családi vagy ismerd imperativo szociális hálóval, és komolyabb tőkével sem, így a kezdeti évek nehézségekkel, és rengeteg munkával teltek. Az első gyerek, Kitus megszületése után a nagyszülők felajánlották, hogy besegítenek, de nem úgy, ahogy ez itthon szokás: nem ők költöztek a fiatalok után, hanem unokájuk ment Vietnamba.

Szükség volt a büfében mindkettejük munkájára, hogy be tudjon indulni az üzlet, a nagyszüleim pedig egyébként is szerették volna, ha Vietnamban elsajátítom a nyelvet, és ott töltöm az első éveimet" - magyarázza szülei döntését Kita.