Önálló lakás schleswig

Önálló lakás schleswig Ferenc házassága révén jött létre, a következőképpen: VI. Károly császárnak III. Károly néven magyar királynak nem született férfi utódja, ezért a magyar és cseh trónt leányára, Mária Terézia főhercegnőre hagyta a Pragmatica sanctio értelmében.

Őt ban feleségül adta Lotaringiai Ferenc István herceghez, aki -től Mária Terézia társuralkodója, -től pedig Mária Terézia férjeként német-római császár lett haláláig, ig.

Történet[ szerkesztés ] A Habsburg—Lotaringiai-ház uralma idején, -ban megszűnt a Német-római Császárság és -ben megalakult az Osztrák Császárság az újonnan alapított Ausztriai-ház örökletes császárságamajd ebből -ben az Osztrák—Magyar Monarchia.

Ebből a házból származott az utolsó osztrák császár, I. Károlyaki IV. Károly néven az utolsó magyar király is volt. Az első világháborút követően a Monarchia részeire hullott szét.

Részei más államokba tagolódtak be, vagy független államokká váltak. Az önálló utódállamok köztársaságokká váltak Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia vagy nemzeti királyságot alapítottak Szerb-Horvát-Szlovén Királysága később Jugoszlávia.

Minden utódállamban a Magyar Királyság kivételével már —ben kimondták a Habsburg—Lotaringiai-ház trónfosztását.

A magyar nemzetgyűlés ezt Károly király leszármazottai már nem uralkodnak, de többen közülük az európai politikai életben tevékenykednek, mint például Károly király fia, a ben elhunyt Habsburg Ottó tette. Habsburg—Lotaringiai uralkodók névsora[ szerkesztés ].