Egyetlen esemény münchen
Oktoberfest
A müncheni egyezmény aláírása Szerző: Tarján M. A szerződés, mely a náci Németország háborús zsarolásának eredményeként jött létre, a birodalomhoz csatolta a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket, de közvetve a Prágával szemben fennálló magyar és lengyel igények teljesítésére is lehetőséget teremtett. A hitleri külpolitikát a Rajna-vidék os remilitarizálása után — hivatalosan — egyetlen cél vezérelte: egyetlen államban egyesíteni Európa összes német ajkú területét.
- A bajor vállalkozások furcsállják a terveket.
- szeptember A müncheni egyezmény aláírása
- Maximilianstraße: historizáló épület Bajorország rezidenciája és fővárosa[ szerkesztés ] München a
Ez a törekvés nagyrészt meg is valósult, amikor a Wehrmacht — az Anschluss keretében — márciusában megszállta Ausztriát, ám a későbbi egyetlen esemény münchen mégsem a tétlen nagyhatalmak optimizmusát igazolták. Egyetlen esemény münchen és Franciaország ban abban bízott, hogy Hitler követelései csak addig terjednek majd, amit adott esetben kinyilvánít, tehát valóban az egységes német nemzetállam kialakítására törekszik — ez a wilsoni elvek alapján nem is lett volna ördögtől való dolog.
A valóságban azonban a német diktátor számára a németség helyzete csak eszköz volt ahhoz, hogy háborús konfliktust robbantson ki Európában, valódi tervei pedig nem álltak meg a birodalom határainál, hanem az egész kontinens, sőt, az egész világ átrendezésére vonatkoztak.
Az Anschluss után a Führer a szudétanémetek elkötelezett támogatójaként lépett fel, és Konrad Henleinen, az ottani náci párt vezetőjén keresztül arra törekedett, hogy etnikai konfliktust teremtsen a térségben. Henlein, a diktátor támogatását élvezve áprilisban Karlsbadban — Karlovy Vary — dekrétumot adott ki, melyben autonómiát és a náci ideológia szabad terjesztésének lehetőségét követelte; Edvard Benes csehszlovák elnök eközben abban bízott, hogy a hitleri Németország nyomásával szemben Franciaország és Nagy-Britannia védelmet nyújt majd számára, ám csalódnia kellett, ugyanis Daladier és Chamberlain — a béke érdekében — együttműködésre intették szövetségesüket.
Története[ szerkesztés ] Az első Oktoberfest[ szerkesztés ] Az Oktoberfest története — összehasonlítva a többi tradicionális német népünnepéllyel — viszonylag rövid. Először
Az ősz elején — Konrad Henlein buzdítására — a szudétanémetek tömegtüntetéseket rendeztek, melyek több helyen — például szeptember 7-én Ostravában — véres összecsapásokba torkolltak; Hitlernek persze éppen erre volt szüksége, hiszen az atrocitásokra hivatkozva fegyveres beavatkozással zsarolhatta a nyugat-európai nagyhatalmakat.
Szeptember én a német diktátor a Szudéta-vidék azonnali átadását követelte a hozzá látogató brit miniszterelnöktől, amit Csehszlovákia — gazdasági és védelmi okokra hivatkozva — ugyan elutasított, ám Neville Chamberlain hatására a brit és a francia kormány egyaránt elfogadott.
A fenomén Bruno Gröning – Dokumentumfilm – 3. rész
Benes hamarosan saját szövetségeseitől kapott ultimátumot, Hitler pedig még messzebb ment, és a magyar, valamint a lengyel területi igények tárgyalását is napirendre tűzte. A csehszlovák elnök — bár a Szovjetunió kész lett volna őt támogatni — a nyugati hatalmak kiállása híján nem mert háborúba bocsátkozni a németekkel, Chamberlain és Daladier pedig mindenre képes volt azért, hogy a véres konfliktust elkerülje.
Ez a megtorpanás Hitler céljait szolgálta, hiszen szeptember án puskalövés nélkül el tudta érni célját, miközben lebontotta azt a szövetséget, mely korábban a német birodalmi törekvéseket megpróbálta meggátolni. Paradox módon ezzel saját hatalmát is megmentette, ugyanis ebben az időben a német katonai vezetők egy része — például Ludwig Beck és Wilhelm von Canaris — még határozottan háborúellenes álláspontot képviselt, és a béke megőrzése érdekében egyenesen Hitler elfogását tervezte.
Miután azonban a diktátor Münchenben érvényesíteni tudta akaratát — és népszerűsége az egekbe emelkedett —, az akciót sohasem hajtották végre, igaz, a történelem később mégis olyan fordulatot vett, mely a tisztek félelmeit igazolta. A német diktátor a csehszlovák kérdés rendezése érdekében A megbeszélés az éjszakába nyúlt, így megegyezés csak szeptember án, éjjel fél 2 körül született: az előző napra keltezett dokumentumban a felek elismerték a hitleri Németország területi követeléseit, és október ig szabtak határidőt Csehszlovákiának a Szudéta-vidék kiürítésére.
A müncheni egyezmény emellett arra is kötelezte az átszerveződő cseh—szlovák államot, hogy — kétoldalú tárgyalásokon — a lengyel és magyar területi követelések kapcsán is találjon békés megoldást.
Miután ebben a rendezésben Egyetlen esemény münchen és Franciaország nem akart részt venni, az októberi sikertelen tárgyalások után a végső szót egy Bécsben ülésező német—olasz döntőbizottság mondta ki, mely — Dolgát nagyban megkönnyítette Csehszlovákia feláldozása, hiszen a látványos kudarc hatalmas arculcsapás volt a nyugati nagyhatalmak számára. Chamberlain, aki szeptember i hazatérésekor naiv módon örök békéről szónokolt a hestoni repülőtéren, valójában éppen ellentétes hatást ért el, a nagyhatalmak gyenge fellépése ugyanis Hitlert tavaszán újabb követelések megfogalmazására, a megcsonkított — védelmi rendszerétől és nyersanyaglelőhelyeitől megfosztott — cseh—szlovák állam felszámolására, később pedig a második világháború kirobbantására ösztönözte.
Az egyezmény jelentős szerepet játszott abban is, hogy a Szovjetunió a nyugati hatalmak helyett ben Hitlerrel ült tárgyalóasztalhoz, aki egy évvel Chamberlain békét hirdető szavai után pusztító háborút szabadított a kontinensre.
