Egyetlen stammtisch pforzheim, Hallgatóink Erasmus+ beszámolói Németországról | Pécsi Tudományegyetem
HTW Dresden Amióta csak tudomást szereztem arról az egyetemen, hogy van lehetőség külföldön hallgatni egy szemeszter, ki akartam próbálni. Mindig is vonzottak az ilyesfajta programok, megismerkedni más országok, városok kultúrájával, történelmével és lakóival.

Korábban gimnazistaként már vettem részt pár hetes csereprogramban és azt is nagyon élveztem. Sajnos csak az MSc-s tanulmányaim alatt sikerült megvalósítani, hogy kijuthassak, de így sem ment minden zökkenőmentesen.
Maradéknélküdeeksha.hu – … maradék nélkül …
Az első helyen Írországot jelöltem meg, ahová sajnos nem mehettem, mert csak BSc-s képzésük volt. A második Dortmundban volt, de itt sem tudtak fogadni, mert a mesterképzésük egy adott témával foglalkozik és nekem nem volt megfelelőek az előtanulmányaim.

Ide ráadásul már a felvételi eljárást is elindítottuk és ez a probléma csak menet közben derült ki. Hát igen… ki hinné, hogy ilyen nehéz kijutni? A jelentkezési határidőket rég lecsúszva írtunk a 3. Szinte azonnal válaszoltak, szívesen fogadnak, semmi akadálya, hogy mehessek!
Nagyon boldog voltam, végre sikerült, akkor talán még fel se fogtam, hogy tényleg kiutazhatok. Elindítottuk a jelentkezési folyamatot, kitöltöttem a papírokat és már számoltam vissza a napokat az indulásig. Az egyetemtől küldtek elém egy tutort aki fogadott és segített eljutni a szállásomra. Most először kellett hosszú idő után egy komolyabb társalgást lebonyolítanom egy külföldivel.
Bevallom először elég nehezen ment, beszéltünk kicsit angolul, kicsit németül is. Németül elméletileg jobban beszélek, de a médiának köszönhetően az angolt sokkal gyakrabban használtam.
Nagyjából azért megértettük egymást kísérőmmel, aki miután odaadta a kulcsokat, kicsit körbevezetett a környéken és még vacsorára is meghívott. A későbbiekben sajnos csak ritkán találkoztam vele, pedig igazán segítőkész fiatalember. Elsőre idegennek és ridegnek tűnt a kollégiumom. A szobámban csak pár bútor és csupasz falak fogadtak, első dolgaim között volt átrendezni és otthonosabbá tenni. Természetesen a negyediken laktam ahová csak lépcsőn lehetett feljutni.
Keresés űrlap
Az első lakó, akivel megismerkedtem épp költözött ki és csak azért kopogtatott be hozzám, mert tükrének keresett új tulajdonost, nem volt szíve kidobni. Én meglepődtem, de örültem a furcsa ajándéknak. Milyen kedvesek itt az emberek! Érkezésem másnapján egyedül nyakamba vettem a várost. Gyönyörű volt! A kollégium közvetlenül az Altstadt mellett van, gyalog bárhová el lehet jutni. Ez a város egyszerűen gyönyörű, van benne valami, amit az ember egy pillanat alatt megszeret.
Az emberek, az épületek… megmagyarázhatatlan, varázslatos! Korábban már e-mail-ben kaptam egy füzetet arról, hogy milyen programok lesznek a héten. Az egészet a faranto nevezetű diákcsoport intézte, akik külföldi hallgatókkal foglalkoznak.
Hasznosnak találtam, hogy így kollektíven foglalkoznak velünk és nem nekünk kellett egyesével külön-külön mindenhova futkosni, főleg úgy hogy még alig ismertük a várost.
A közös programok közé tartozott egy gyors városmegismerő túra, vicces feladatokkal. Drezdának rengeteg gyönyörű többszáz éves épületei vannak. Az ös bombázást és tűzvészt követően a város több mint fele egyetlen stammtisch pforzheim és jelentős károkat szenvedett.
A felújítások azóta is zajlanak. Így amikor később megcsodálhattam a híres-neves Frauen Kirche-t és felmentem a kupolájába és körbenéztem, daruk tömkelegét láttam, ahogy egy-egy épületet felújítanak, vagy éppen újakat emelnek.
A kilátás igazán pazar volt, és egy brosúra segítségével meg lehetett állapítani, hogy ingyenes társkereső fórumot férfi épület hol és milyen irányban található a városban. Az első héten kellett az óráimat is felvennem.
Melanie Humann, a helyi Erasmusos koordinátor foglalkozott velem. Én a Egyetlen solingen első körben a harmadéves órákat jelöltem meg, mert azok érdekeltek egyetlen stammtisch pforzheim. Viszont amikor beléptem az irodába, Melanie már egy kész órarenddel várt és azt mondta, látogassak el minden órára és akkor együtt kiválasztjuk, hogy melyikek a legszimpatikusabbak.

Ez az órarend pedig az elsősök órarendje volt. Utólag visszatekintve kicsit bánom, hogy nem ellenkeztem. Az órák érdekesek voltak, de semmi újat nem tanultam.
Niels többet tudott minden Anker szakértınél a kockák formáiról. Megvizsgált és lerajzolt minden Anker követ, amit azután fedezett fel, hogy a Richter cég gyára az utolsó Kıkatalógust kiadta. Az Anker közösség fájdalmasan hiányolja a tudóst és mester építıt a szivarfüstjét talán kevésbé és értékes hozzájárulását az Anker Építıkockákkal kapcsolatos tudás gyarapításához.